Hirtelen szívhalál - figyelmeztető jelek akár hetekkel előtte
2016. február 11. írta: atestbeszel

Hirtelen szívhalál - figyelmeztető jelek akár hetekkel előtte

survival_graph.jpgA szívproblémákkal kapcsolatos halálozások több mint felét teszik ki a hirtelen szívleállásos esetek. Ez többezer ember naponta, és több mint 350 000 embert jelent évente - csak Amerikában! A hirtelen szívleállások szinte mindig halállal végződnek – kivéve, amikor van azonnali segítség. „Nincs még egy emberi betegség, ami 10 percen belül 90%-os valószínűséggel halált okoz.” – mondja a szakértő. De valóban ennyire hirtelen és minden figyelmeztetés nélkül történik minden? A legújabb kutatási eredmény szerint nem mindig, sőt.

Egy tavaszi reggelen az 56 éves, háromgyerekes Sue Chlebek a rendszeres 3 mérföldes (4,8 km) gyaloglása közben azt érezte, hogy nem kap elég levegőt, fullad, ezért nem tud tovább beszélgetni partnerével. Két órával később elment az ügyeletre, és odaérkezése után pár másodperccel összeesett, mert leállt a szíve. Defibrillátorral újraélesztették és megnyitották az elzáródott artériát. Szerencsére túlélte.

2d2cb16800000578-3264180-there_she_goes_doctor_foster_gives_a_man_in_the_street_cpr_seali-a-85_1444274956455.jpgKorábban úgy gondolták, tünetek csak a hirtelen szívleállást közvetlenül megelőzően tapasztalhatók, de egy új kutatás eredménye szerint ez az esetek minimum felénél nem így van. A tanulmányt most januárban publikálták és 14 éves kutatás eredményét foglalja össze, melynek során 839 hirtelen szívleállásos esetet elemeztek. Azt találták, hogy ezek közül 430 esetben, azaz 51%-uknál már négy héttel a szívleállás előtt voltak előjelek (ezeket orvosi feljegyzések, tanúk, család vagy a túlélők emlékezete bizonyítja). Legtöbb esetben az érintettek nem ismerték fel ezeket az előjeleket - vagy figyelmen kívül hagyták mindaddig, míg már túl késő volt. A tüneteket észlelő emberek legtöbbjénél (93%), a hirtelen szívleállás előtti 24 órában a tünetek (újra) jelentkeztek.

A vizsgálatban résztvevők az alábbi előjel-tüneteket tapasztalták: mellkasi fájdalom (férfiaknál gyakoribb), nehézlégzés, légszomj (nőknél gyakoribb), szédülés, ájulás, heves szívdobogás. Ezek a (közelgő) szívroham klasszikus jelei is.

A 430 beteg közül csak 81-en hívtak mentőt (19%), nekik már korábban is volt valamilyen szívpanaszuk vagy folyamatos mellkasi fájdalmat éreztek. 32%-uk életben maradt. Azok közül, akik nem hívtak mentőt, csak 6% élte túl a rohamot.

Ezért Sumeet S. Chugh, a tanulmány vezető kutatója azt tanácsolja, hogy

aki szokatlan vagy ismétlődő mellkasi fájdalmat, fulladást, légszomjat vagy gyorsan elmúló szédülést tapasztal, mielőbb menjen el orvoshoz. Ha ezek a tünetek – akkor is, ha még korábban ilyen nem fordult elő - több percig is eltartanak, azonnal hívjon mentőt.

cardiac-arrest.jpgA hirtelen szívhalál (SCA: sudden cardiac arrest) és a szívroham (heart attack) különböző betegségek. A szívroham egy keringési probléma, amit a szívet tápláló koszorúerek elzáródása okoz, a hirtelen szívleállás pedig  a szív elektromos vezérlési zavara, melynek során a szív elektromos működése rendezetlenné, szabálytalanná (arrhythmia) válik, a szívdobogás gyorsul és mivel nem képes valódi szívösszehúzódásokat kiváltani, rövid időn belül a keringés összeomlik, és egyszerűen megáll a szív.

A hirtelen szívleállás ép koszorúerek mellett, extrém külső, környezeti behatások, hormonális vagy súlyos elektroliteltérések (pl. igen alacsony vagy magas káliumszint, alacsony magnéziumszint) esetén is létrejöhet. A kapcsolat a két betegség közt az, hogy a szívroham gyakran okoz hirtelen szívmegállást, ahogy Sue Chlebeck esete is mutatja. Kiválthatja az is, hogy a beszűkült koszorúerek, különösen fizikai vagy lelki terhelés esetén nem biztosítanak megfelelő oxigénellátást a szívizomzat ingerület képzéséért és vezetésért felelős rostjainak” (mert például stressz hatására automatikusan – adott esetben: még jobban - beszűkülnek).

Mivel nem köztudott, kiemelném itt azt is, hogy nőknél a szívroham tünetei gyakran kevésbé drámaiak és sokkal enyhébbek, mint a férfiaknál. Jelentkezhet

  • fájdalom, diszkomfortérzés vagy szorítás egyik vagy mindkét karban, hátban – „mintha kötéllel össze lennék kötözve”, nyakban, állkapocsban, gyomorban;
  • mellkasi nyomásérzés – „mintha egy elefánt ülne a mellkasomon” (ez mind közül a leggyakoribb tünet, de lehet szívroham enélkül is), diszkomfortérzés, szorítás vagy fájdalom, mely tovább tart, mint 1-2 perc vagy elmúlik, de visszatér;
  • hideg verejtékezés;
  • légszomj – „mintha futóversenyen sprintelnék, pedig nem is mozdulok” (mellkasi diszkomfortérzéssel vagy anélkül);
  • szédülés;
  • extrém fáradtság;
  • ájulás;
  • émelygés, hányinger, hányás, formájában.

(A leggyakoribbakat vastag betűkkel kiemeltem.)

Ezeket a tüneteket sajnos könnyű összetéveszteni például az influenza vagy a reflux tüneteivel.

A szívroham megelőzhető a kockázati tényezők megismerésével és megszüntetésével, kezelésével (káros szenvedélyek abbahagyása, stressz kezelése, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás).

Miután hazaért a gyaloglásról, Sue Chlebek mellkasi fájdalmat érzett. Kiengedte a kutyákat, átöltözött, majd újabb éles fájdalom hasított belé. Rákeresett a Google-ben a tünetekre, és az eredmény „szívroham” lett. Nem hitte el. Van ugyan egy kis túlsúlya, de rendszeresen mozog és megfelelően táplálkozik – gondolta. De amikor még kétszer újra érezte a fájdalmat, eldöntötte, hogy elmegy az ügyeletre. Nem mentőt hívott, hanem a saját autójával. Egy háztömbnyire a kórháztól, egy piros lámpánál állva újabb éles fájdalom…ekkor pánikba esett, áthajtott a piroson, leparkolt a bejárat előtt, besétált a kórházba és azt mondta: „Azt hiszem, szívrohamom van.” „Miből gondolja?” – kérdezte az ügyeletes. De erre már nem tudott válaszolni.

Később azt mondta neki az orvos, hogy ha nem hajtott volna át a piroson, valószínűleg elkésett volna és nem élte volna túl. De még jobb lett volna, ha autóvezetés helyett inkább mentőt hív vagy valakivel beviteti magát a kórházba.

Mit tehetünk?

  1. Ismerjük meg rizikótényezőinket (öröklődés, betegségtörténet, hajlamosító tényezők (pl. stressz, alvászavar, stb.)).
  2. Figyeljünk magunkra, éljünk egészséges életmódot (rendszeres, egyéni egészség szerinti intenzitású sport, megfelelő étkezés, stresszkezelés, jó minőségű alvás, támogató társas kapcsolatok).
  3. Tudatosítsuk és kezeljük a stresszt. Tanuljunk stresszkezelési technikákat. Váltsunk életmódot, ha kell. A stressz bizonyítottan a legnagyobb rizikófaktora nemcsak a szív- és érrendszeri katasztrófáknak, de az ezekre hajlamosító magas vérnyomásnak, diabétesznek, magas koleszterinszintnek, szorongásoldó függőségeknek, stb. (Erről szól majd a következő cikkem.)
  4. Járjunk rendszeresen a számunkra szükséges szűrővizsgálatokra.
  5. Gyanús tünetek jelentkezése esetén azonnal forduljunk orvoshoz vagy hívjunk mentőt.
  6. Tanuljuk meg az újraélesztést, mert bármikor szükség lehet rá.
  7. Figyeljünk másokra is, ha valaki a környezetünkben összeesik, nincs pulzusa, nincs légzése és eszméletlen, akkor azonnal cselekedjünk, mert a gyorsaságunk szó szerint életet menthet.

130225-the_chain_of_survival_full_size.JPG

Hasznos linkek:

Az írás alapjául szolgáló tanulmány és cikk.

The Oregon Sudden Unexpected Death Study

Warning Signs of a Heart Attack by American Heart Association.ginormous.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://atestbeszel.blog.hu/api/trackback/id/tr308382096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vasgyuszi 2016.02.11. 18:57:22

Ha egy piroson való áthajtáson múlt az élete, akkor

"De még jobb lett volna, ha autóvezetés helyett inkább mentőt hív vagy valakivel beviteti magát a kórházba."

a mentőre várva eélye sem lett volna.

exterminador 2016.02.11. 19:40:57

@vasgyuszi: feltehetően pár percen belül kiért volna. A mentőben pedig valószínűleg van defibrillátor. Ez nem a magyar egészségügy.

2016.02.11. 21:05:03

Mondjuk az érdekes, hogy azt nyilatkozta a pali, hogy rendszeresen mozog, csak kicsit volt túlsúlyos, azt mégis majdnem bekrepált.

Én 52 vagyok, rendszeresen mozgok (futás tavasztól őszig, és edzőtermi testedzés egész évben, kokszok nélkül(!)), nem régen voltam terheléses szív vizsgálaton, és tökéletes állapotban van.

Azaz a pali valamit elhallgatott.
Lehet, hogy mozgott rendszeresen, de valószínűleg dohányzott és vagy ivott. Vagy genetikailag volt beteg.

Ez esetben sorry.

bélabú1 2016.02.11. 22:22:17

Az a "pali" egyébként nő, de sebaj.

2016.02.11. 22:52:48

@bélabú1:

Hoppá, ezt benéztem. Bocs, mea culpa.
Viszont annál inkább érdekes a dolog, mert a Nőket védi a hormonjaik a szív és érrendszeri betegségtől.

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2016.02.11. 23:20:21

@Látens Inszinuáció: Azért gondold el, hogy a hirtelen szívmegállás a rendszeres orvosi kontroll alatt álló sportolóknál is viszonylag gyakori. Nem kell hozzá sok általad említett szenvedély.

horst wessel 2016.02.12. 07:36:23

Ugyanezek a panaszok tüdőembóliánál is. Nem kaptam levegőt elájultam, de valami csoda folytán felébredtem. A mentő bevitt a kórházba, ahol kb. 6 óra múlva kezdtek el velem foglalkozni, CT, kiderült hogy kétoldali, törzseket is érintő elzáródásom van, na akkor bepánikoltak, azonnal vittek az intenzívre, de igazából magától meggyógyultam 3 hét alatt, meg persze napi 20 mgr xarelto. Az ügyeletes orvos utólag aláiratott velem mindenféle papírt, hogy fedje magát. Ez nem Bangladesh-ben történt, hanem a XII kerületben. Igazából előtte kb. 6 hónapig nehéz légzésem volt, de mivel állandó orrpolipom van, azt hittem az növekszik. Trombózisom nem volt, nem is találták meg az okokat később sem.

fifibá55 2016.02.12. 10:35:06

1. Áthajtás a piroson - rendőri intézkedés 15 perc.
2. Ügyelet - ma nem mi vagyunk az ügyeletesek, takarodó.
3. Ügyeletes ügyelet - csak eredeti TAJ-kártyát fogadunk el.
4. Már csak 17-en vannak maga előtt..
5. ..a halál kegyetlen, társadalmunk emberfeletti erőfeszítései ellenére ragadta el, nyugodjon békével..

Nyugodjunk bele békével?

panamcat 2016.02.12. 11:29:16

Én amondó vagyok, inkább egy banális ok miatt jöjjön ki a mentő, de ne az ügyelettel vacakoljon az ember. Egyáltalán mire eljjut oda az ember.

Kicknick 2016.02.12. 13:22:45

@panamcat: azbacdmeg...ahova meg kell oda nem jut majd, mi mert épp banális körjáratban vannak? Okossan...

marand22 2016.02.12. 18:45:37

@Látens Inszinuáció:
56 éves nőt már nem védenek a hormonok.
Terheléses EKG csak a fix, jelentős szűkületek kimutatására alkalmas, a szívrohamok közel fele nem olyan szűkület elzáródása következtében alakul ki, ami tünetet okozna, vagy a terhelés során eltérést eredményezne. Magyarán jó terhelés után is lehet infarktust kapni (akár aznap). Rendszeresen sportoló, rizikófaktorokkal nem vagy alig terhelt, panaszmentes embernél terheléses EKG-t végezni felesleges.
@Válasszunk:
Sportolóknál nem(csak) a szokásos okok (szívroham, szívelégtelenség) állnak a hirtelen halál mögött. Egyrészt az extrém terhelés miatt egy "hétköznapi" embernél problémát nem okozó problémák is nagy gondot okozhatnak (pl. koszorúér fejlődési rendellenességek), másrészt használnak teljesítménynövelőket (régebben pl. szteroid, manapság pl. növekedése hormon), amiknek ez lehet a mellékhatása.
@horst wessel:
A tüdőembólia jellegzetesen hosszú idő alatt, ismételt embóliák során romlik. Tünetei sokáig "elkentek", nem jellegzetesek, sajnos sokszor derül ki későn vagy akkor sem ("Autopsy studies have shown that approximately 60% of patients who have died in the hospital had pulmonary embolism, with the diagnosis having been missed in up to 70% of the cases.")
emedicine.medscape.com/article/300901-overview#a6
süti beállítások módosítása