Pozitív érzelmekkel az egészségünkért és boldogságunkért
2020. június 23. írta: atestbeszel

Pozitív érzelmekkel az egészségünkért és boldogságunkért

56a01ee34c30d093c69943e3db781ae7.jpgA szubjektív jóllét - hétköznapi nevén boldogság - fontos összetevője a pozitív érzelmek átélése. A jóllétnek nem csak következményei, de okozói is az olyan pozitív érzelmek, mint például az öröm, a hála, a szeretet, az elégedettség – fogalmazta meg Barbara Fredrickson a „broaden-and-build” elméletében.

A pozitív pszichológia* hívta fel a figyelmet pozitív érzelmek testi-lelki egészségben betöltött szerepére és Barbara Fredrickson kutatásai világítottak rá, hogy nem csak a negatív, de a pozitív érzelmeknek is vannak biológiai, evolúciós előnyei. Ezek szélesítik a kognitív, aktivitási és kreativitási repertoárunkat és segítik a társas és segítő kapcsolatok kialakítását, valamint az együttműködési motivációt, hiszen a pozitív érzelmek megosztása, kifejezése a másikban is pozitív érzelmeket generál. Aki pozitív érzelmi állapotban van, az jobb intellektuális teljesítményt mutat, gyorsabban tanul. Mindezen személyes erőforrásaink generálásával és segítségével pedig hatékonyabb megküzdés válik lehetővé.

Érzelmeink létfontosságú jelzések, azok révén tudunk kapcsolódni másokhoz - és elkülönülni is. A szubjektív jóllét, a boldogság pedig nem a pozitív érzelmek megtapasztalásából áll, hanem a pozitív-negatív érzelmek érzékeny egyensúlya által teremtődik meg.

A negatív érzelmek – bár hosszútávon adaptívak és adott esetben konkrétan életet menthetnek – beszűkítik a figyelmünket és másoktól távolítanak minket azzal, hogy a stresszrendszert aktiválják. A negatív érzelmek azért fontosak, mert kiélezett/ kockázatos helyzetekben szolgálják az alkalmazkodást, a pozitív érzelmek pedig hosszútávon, átlagos, hétköznapi helyzetekben segítenek minket a jobb adaptációban. Ahogy a hosszantartó vagy túl nagy stressz megbetegít és öregít, úgy a gyakran átélt pozitív érzelmek szinte „gyógyítanak”, megfiatalítanak.

Mint egy korábbi cikkemben írtam, a "negatív" érzelmek, bár kellemetlenek, fájdalmasak, érdemes átgondolni, mennyire hasznosak is: negatívak nélkül nem tudnánk (eléggé) értékelni a pozitívakat sem. A hat alapérzelem közül öt "negatív" - nem véletlenül. A kellemetlen érzelmek fontos indikátorai annak, hogy valami nincs rendben, nincs harmónia, nincs boldogság. Konkrétan a túlélésünket, határaink meghúzását segítik. Rossz hangulatban jobban működnek egyes kognitív funkcióink is, pl. emlékezés, felidézés, ítéletalkotás, hazugságfelismerés.

A negatív érzelmeket létfontosságú átélni, megfogalmazni, kifejezni, levezetni, de azt már meg kell akadályozni, hogy rágódássá, elakadássá, lefele tartó spirállá alakuljon a helyzet.

1ffec38deda1a8c17eaa6c2060ff40fe_1.jpgA pozitív érzelmek nem csak következményei a sikernek és az egészségnek, de okozói is. Fredrickson kutatásai szerint a pozitív érzelmek képesek csökkenteni a negatívak hatásait - sőt akadályozni visszatérésüket - is, ez az undoing-effektus. Természetesen ez fizikai síkon is érvényesül: ezek átélésekor olyan jótékony hatású hormonok termelődnek, mint a dopamin, szerotonin, oxitocin, endorfinok, melyek immunerősítő, frissítő, energetizáló, lazító, fájdalomcsillapító hatásúak. Egy 1998-as kutatási eredmény pedig azt találta gyorsabban felépülnek a negatív érzelmek (izgalom) okozta kardiovaszkuláris hatásokból azok, akik pozitív érzelmeket élnek át. De természetesen az is kiderült a kutatásokból, hogy - ahogy az immunrendszerre, úgy - általánosságban a testi, lelki, szellemi egészségre is jó hatással vannak a pozitív érzelmek: ellazulnak az izmok és derűs lesz a szív pozitív érzelmek átélésekor, és növekszik a vagális tónus.

A nem szívből jövő, hamis pozitivitás viszont káros, például a haraghoz hasonlóan vérellátási zavart okozhat a szív koszorúereiben.

Fredrickson szerint a legfontosabb pozitív érzelmek a szeretet, az öröm, a hála, a derű, az érdeklődés, a büszkeség, a remény, a vidámság, az inspiráció, és az áhítat. Természetesen ezek ritkán jelennek meg egyenként, sokszor más pozitív és negatív érzelmekkel is keverednek.

11129327_1602320619985154_2219772710703728194_o.jpgÖrömöt akkor élhetünk át, ha a dolgaink jól haladnak a maguk útján vagy váratlanul pozitív meglepetés ér. Úgy érezzük, mindent magunkhoz ölelnénk, játékosak és feldobottak leszünk.

Ehhez hasonlít a derű, de sokkal visszafogottabb: itt a biztonságos ellazulásérzés dominál. A derű arra késztet, hogy hátradőlve élvezzük és merüljünk el a jelenben. Például amikor elnyúlunk az árnyékos kertben vagy bebújunk az ágyba egy jó könyvvel vagy kávéval, teával, ölünkben pedig békésen szuszog vagy dorombol kedvenc háziállatunk.

Ha biztonságos társas környezetben egy jót nevetünk, az a vidámság. A szívből jövő vidámság ragályos.

Amikor valami magára vonja a figyelmünket és eltölt bennünket a kíváncsiság, felfedezés, kihívás és a lehetőség ígérete és izgalma, amitől fellelkesülünk, nyitottak leszünk, az az érdeklődés.

Amikor tanúi vagyunk az emberi természet legjobb pillanatainak vagy annak, hogy valaki kiváló teljesítményt nyújt, és ez leköti a figyelmünket, érzelmileg bevon, felmelegíti a szívünket és felemel minket, valamint arra késztet, hogy ezt kinyilvánítsuk, és motivál, hogy mi is a legjobbat hozzuk ki magunkból, akkor ez az inspiráció érzése. Ugyanezekre a hatásokra reagálhatunk negatívan, szívünket bezárva és elbátortalanodva is, ez a féltékenység, irigység.

A negatív és pozitív reakció közt tudatosan választhatunk, és ez a választás dönti el, hogy felfelé vagy lefele tartó spirálba kerülünk-e.

057bae3dee14ffec6b50c013940bbe1d.jpgAmikor valami egészen kivételes, emberfeletti nagyság nyűgöz le minket, amitől földbe gyökereznek lábaink ami mellett jelentéktelennek érezzük magunkat, és aminek befogadása mentális kihívást jelent, akkor az az áhítat. Monumentális építmények vagy természeti jelenségek lehetnek ilyenek, például egy lélegzetelállító naplemente. Amikor valami annyira monumentális, hogy megrendül a biztonságérzetünk, akkor negativitással keveredik, pl. amikor egy tornádó félelmet okoz. Az áhítat a hálához és inspirációhoz hasonlóan túlmutat önmagunkon: arra késztet, hogy valami nagyobb részeként (világegyetem, isten teremtményei, emberi faj egyikeként) tekintsünk magunkra.

A legtöbb pozitív érzéssel ellentétben a remény nem akkor keletkezik, ha elégedettek és biztonságban vagyunk. Szerepe mostoha vagy bizonytalan kimenetelű körülmények közt van – akkor, amikor ugyanolyan valószínűséggel lehetnénk kétségbeesettek, tehetetlenek is. De hiszünk benne, hogy a dolgok jóra fordulnak. „Félünk a legrosszabbtól, de vágyunk a legjobbra.” Ez éltet minket, megóv az összeomlástól, és arra sarkall, hogy összegyűjtve energiáinkat felszínre hozzuk képességeinket, találékonyságunkat és aktív cselekvéssel változtassunk a dolgok állásán.

3696973a2329824a41e70680bb8dca1e_1.jpgBüszkeség: a szégyen, bűntudat, önostorozás ellentéte és az elégedettség testvére, amikor a társadalmilag is értékes jó teljesítményért, az erőfeszítéseink sikeréért okoljuk magunkat és ezt a győzelmet meg akarjuk osztani másokkal. A túlzásba vitt büszkeség elbizakodottá, felfuvalkodottá tesz, de ha valódi alázat kíséri, akkor pozitív érzelem. Akkor érzünk büszkeséget, ha cselekedeteinket mások is értékelik és méltók vagyunk a dícséretre. A büszkeség – kísérletek alapján is – nagyobb teljesítményre motiváló hatású.

Hálaérzés akkor keletkezik, amikor valaki jót tesz velünk vagy egyszerűen csak értékeljük, szívből méltányoljuk azt, ami megadatott. (Nem udvariasságból, parancsra vagy kötelességből.) Amikor mások saját érdekeiket háttérbe szorítva segítenek nekünk, az megnyitja szívünket és minket is proszociális viselkedésre, viszonzásra sarkall. Azonban ha azt érezzük, hogy valamit muszáj viszonoznunk és lekötelezve érezzük magunkat, az kellemetlen érzés tud lenni és ilyenkor nem szívből jön a viszonzás, hanem „cserét bonyolítunk le”

c74812377a8caf8f5345d2fc8687dc0a.jpgA szeretet Fredrickson szerint a fenti érzelmek összessége, amikor azok szívünket megérintik. A szeretet egy-egy pillanata egy érzelmi hullám. Akivel kapcsolatban gyakran visszatérő szeretethullámokat élünk át, azzal kapcsolatban érdeklődést, bizalmat élünk meg. Ennek hiánya vagy jelenléte életünk minden területét befolyásolja. A naponta vagy gyakran megélt pozitivitásrezonancia kötődést és elköteleződést eredményez. A biztonságos kötődés pedig, régóta tudjuk, nagyon fontos a testi-lelki-szellemi egészségünk szempontjából.

A pozitív érzelmek nem csak következményei a sikernek és az egészségnek, de okozói is: ezért érdemes tudatosan generálni és növelni, mélyíteni azokat. Hatalmunkban áll ugyanis tudatosan ki- és bekapcsolni a pozitív érzelmeinket és ezzel jóllétünket szabályozni és növelni. A pozitív érzelmek megtapasztalása a gondolkodásunktól is függ – a helyzetekre adott értelmezések függvényében - és attól, hogy adunk-e időt magunknak észrevenni és átélni a jót. Pozitivitást kiválthatunk gondolatokkal és cselekvéssel is.

c57a58dac3367b8e1139384dd4a32267.jpgKutatások szerint - és a közhiedelemmel ellentétben - a boldogság nem a pozitív érzelmek intenzitásától, nagyságától függ, hanem csupán az átélt érzelmek gyakorisága számít. Konkrétan a hétköznapi, enyhe erősségű pozitív érzelmi állapotok gyakorisága az, ami számít.

A pozitív érzelmek gyakori és mély átélése elindít egy felfele tartó spirált és a szó minden értelmében megváltoztatja életünket és jobbá formál minket: pl. ha pozitív érzelmeket élünk át, akkor jobban élvezzük az életet, kevésbé stresszelünk, jobban alszunk, fogékonyabbak leszünk a környezeti és társas ingerekre, optimistábbak és ellenállóbbak leszünk, jobb lesz a teljesítményünk, jobbak lesznek a kapcsolataink, jobb lesz az egészségünk, ami visszahat önmagára és mindenre.

Minél többször ismétlődnek vagy tovább tartanak a pozitív érzelmek, annál egészségesebbek, reziliensebbek lehetünk. Tehát célszerű minél több olyan intervenciót/ „trükköt” alkalmaznunk, melyek fokozzák, „tartósítják”, gyakoribbá teszik, mélyítik a pozitív érzelmek átélését.

Valamelyik következő cikkemben azon (kifejezetten gyakorlati) stratégiákról írok, melyek tudatos alkalmazásával (konkrét cselekvésekkel, szokásokkal) növelhetjük boldogságunkat, jóllétünket vagy csökkenthetjük a negatív állapotaink intenzitását, fokozhatjuk „az élet élvezetére való képességünket”. (És melyeket én is napi szinten gyakorolok, valamint tanítványaimnak, klienseimnek is tanítok.)

Kérlek, ha teheted, támogasd cikkeimet és az ismeretterjesztő munkámat akár csak egy kávé vagy vitamin árával! Hálás köszönet érte! ;)

*A pozitív pszichológia egy 21.századi tudományos áramlat, mely azt vizsgálja, hogy a nehézségek, tragédiák, szélsőséges helyzetek ellenére hogyan tud jól funkcionálni valaki. A lélek betegségei helyett az egyén erőforrásaira, erősségeire és a jóllét megismerésére fókuszál, a pozitív érzelmek szerepét, hatását kutatja. Ezek ugyanúgy emberi létünk fontos összetevői, mint a negatív érzelmek, a szenvedés és a pszichológia egyéb más vizsgálati területei, aspektusai, megközelítései, paradigmái.

3f631ca3b251ec46882e387df76cdd59_1.jpg

Felhasznált és – egyben - ajánlott irodalom:

Fredrickson, B.L. & Levenson, R.W. (1998). Positive Emotions Speed Recovery from the Cardiovascular Sequelae of Negative Emotions. Cognition and Emotion, 12(2), 191-220.

Fredrickson, B.L. (2015). A pozitív érzelmek hatalma. A boldogság evolúciója. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Nagy, H. & Oláh, A. (2013). Napjaink tendenciái, Pozitív pszichológia. In Bányai Éva és Varga Katalin (szerk.), Affektív pszichológia - Az emberi motívumok és érzelmek világa, 557-579, Medicina, Budapest.

A bejegyzés trackback címe:

https://atestbeszel.blog.hu/api/trackback/id/tr4315911864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2020.06.25. 07:39:34

Jók a pozitív érzelmek, csak az a fura, hogy ez a fikaportál, szarozó index címlapján hirdetik.
Másrészt érzelmeinkre kb, annyi hatásunk van, mint az időjárásra, a választási, vagy a lottó végeredményére...
Tolle módszere ezért sokkal jobb, csak figyeljük, és ne ítéljük meg, hogy pozitív, vagy negatív.

atestbeszel · https://atestbeszel.blog.hu/ 2020.06.25. 19:23:56

@wmiki: Hmm, hát ha valaki az ítélkezésmentes megfigyelés híve, akkor az én vagyok. :) Ez a korábbi cikkeimből is kiderülhet. Itt nem ítélkezésképpen szerepel, hogy negatív vagy pozitív, hanem egyszerűen az a helyzet, hogy így választja szét és így nevezi a szakirodalom a két különböző hatású és típusú érzelmet. Már régóta gondolkodom, hogyan lehetne másképp, neutrálisabban hívni a negatívakat (kényelmetleneknek?), de eddig még nem jutott eszembe a megoldás. :) Ezért maradtam az eredeti megnevezésnél. De ha beszélgetek valakivel, mindig megemlítem, hogy ezek idézőjelesen negatívak és hogy mennyi hasznuk van.
És igenis van hatásunk az érzelmeinkre és mindannyian szoktunk különböző érzelembefolyásoló vagy érzelemregulációs/érzelemszabályozó technikákat használni, akár tudunk róla, akár nem. Az előző cikkemben is írtam erről, de a következőben még többet fogok. ;)
süti beállítások módosítása