1) A bántás nem szeretet. A szeretet NEM fáj. Ami fáj, az nem (a) szeretet. És ha fáj, akkor az épp nem szeretet. A szóbeli/ lelki bántalmazás NEM a szeretet, nem a tisztelet jele.
2) A szóbeli/ lelki bántalmazást elviselni fárasztó, kimerítő, tartós STRESSZT okoz.
3) A szóbeli bántalmazás agymosás - előbb-utóbb elhisszük, amit belénk sulykolnak.
4) Hozzá lehet szokni, aminek nagy ára van:
- rombolja az önbecsülést, önértékelést, ami az élet minden területére negatívan hat;
- az állandó stressz (a bántások + a támogatás hiánya + bizonytalanság + félelem + magányérzés + egyre kisebb önbecsülés) súlyosan károsítja a testi-lelki-szellemi egészséget;
- a szégyen, a titok, az összezavarodottság elszigetel másoktól;
- általában egyre fokozódik a bántások intenzitása, szép lassan, lépésről lépésre lesz egyre durvább;;
- a párkapcsolati fizikai erőszakot általában szóbeli-érzelmi erőszak kíséri és előzi meg.
5) Senkinek nincs joga megítélni, elítélni, sértegetni, bántani minket, fájdalmat okozni nekünk, uralkodni rajtunk.
6) Összezavar: azt sugallja, hogy valami baj van velünk, illetve a valóságészlelésünkkel.
7) Az elkövető, amikor tagadja a viselkedését, duplán bántalmaz: amikor elköveti és amikor letagadja.
8.) A kapcsolat kiszámíthatatlansága, az erőszak ciklikussága (azaz a váltakozó gyöngédség-bántás/ elutasítás), illetve maga a tény, hogy ahol "szeretnek" (és biztonságot kellene megélnem), ott bántanak is (tehát nem biztonságos), beleragaszthatja az áldozatot egyfajta reménykedésbe, hiszen szeretetre szomjazik - amit néha talán tényleg megkap. De egyre kevesebbszer. És akár el is akadhat a kétféle, merőben ellentétes információ/ érzés között - ezért (is) nehéz kikeveredni belőle.
9) Nem lehet meghitt kapcsolat, ahol nincs egyenlőség, bizalom, partnerség, kölcsönösség, jóakarat. Mindenkinek joga van olyan egyenrangú kapcsolatokhoz, ahol biztonságot, szabadságot, odafigyelést, támogatást élhet meg. És valódi szeretetet. És nem bántást, elhanyagolást, manipulációt.
10) Az ilyen bánásmód ellentétes az emberi jogainkkal (pl. a méltósághoz, tisztelethez, szeretetteljes bánásmódhoz való jogunkkal).
11) Társas kapcsolataink (valódi) minősége, az azokban átélt élmények ALAPVETŐEK testi egészségünk szempontjából is. Nem mindegy, kik vesznek körül és mit engedünk meg nekik.
Mindenhol, mindenki követhet el hibákat. Aki kölcsönösségen és egyenlőségen alapuló (pár)kapcsolatot szeretne, az nemcsak elismeri a hibáit és őszintén bocsánatot kér, miután jeleztük neki, hogy “ez nem oké”, de aktívan munkálkodik rajta, hogy többé ne fordulhasson elő. És valóban változtat, nem csak ideiglenesen és nemcsak ígérget. Tehát a bántás nem válik bántalmazássá. Ha kommunikáljuk szükségleteinket és a másik ember odafigyel rá, az jó. De ehhez megfelelő módon kell kifejeznünk magunkat - és persze ugyanúgy meghallgatni és meghallani a másikat - amíg úgy érezzük, érdemes.
Könyvek, amik segíthetnek a bántalmazás felismerésében illetve ehhez kapcsolódó témákban (önegyüttérzés, érzelemreguláció, trauma, függőség, kommunikáció, emk, asszertivitás):
És még a Nőkjoga.hu-n és a NANE honlapján is tájékozódhatsz.
Ha kell, kérj segítséget, mert a társas sebeink társas kapcsolatokban “gyógyíthatók”. Az erőszakmentes, együttműködő kommunikáció, érzelmeink felismerése, megfelelő kifejezése és a határaink meghúzása pedig megtanulható.
Kérlek, ha teheted, támogasd cikkeimet és az ismeretterjesztő munkámat akár csak egy kávé vagy vitamin árával.
