Lisa Park Eunoia II. című performanszában az egyébként "láthatatlan" érzelmek, gondolatok láthatóvá és hallhatóvá válnak.

Az alkotó 48 vízzel telt tepsit és hangszórót kötött össze a fejére helyezett EEG készülékkel. A különböző érzelmi állapotok (pl. frusztráció, meditáció, izgalom) átélésekor keletkező agyhullámokat egy EEG headset - egy algoritmus segítségével - hanghullámokká alakítja. A hanghullámok pedig a 48 hangszórón keresztül vibráltatják a rájuk helyezett tálakban lévő vizet - az átélt érzelmektől, gondolatoktól függően különbözőképpen. A performansz 48-as száma a Spinoza Etikájában szereplő 48 érzelem mintájára épp ennyi.

"Hiszem, hogy érzelmeink az emberi test több mint 60%-át alkotó vízben is különböző vibrációkat/energiákat keltenek" - mondta az alkotó.

Mostanság elég divatos lett az agyhullám-művészet, számos hasonló interaktív "mind art" alkotás született máshol is. Kínában például fogyatékos emberek szintén EEG segítségével "készítettek" festményeket (és még gondolkodom, tényleg kell-e itt az idézőjel), ők pedig NeuroKnittingnek keresztelt projektjükben a zenehallgatás közben keletkező agyhullámaikat transzformálták kötésmintákba, ez lett az "implicit knitting" :)  Ez a cikk az Eunoián kívül kilenc, hasonló módszerrel készülő zenei alkotást említ.

Száz dollárért amúgy mi magunk is megnézhetjük saját agyhullámainkat a telefonunkon vagy számítógépen.