Köztudott, hogy egy bárhol lévő gyulladásos góc más, távoli szerveinket is könnyen meg tudja betegíteni. Vályi Péter Dentálhigiénikusok kézikönyve (2011) című munkája a fogaszati gócok egész szervezetünket károsító hatásairól is ír.

Jó lenne, ha a XXI. században már nem mondana senki olyat, hogy az egyik szerv állapota "nincs hatással" egy másikra, miután a "XX. század utolsó negyedében komoly kutatásokkal sikerült újabb bizonyítékkal alátámasztani" Hippokratész elméletét, miszerint "a szájüreg képleteinek gyulladásos betegségei távoli szervekben is okozhatnak károsodást, vehetnek részt szisztémás betegség kialakításában."

Miután tudjuk, hogy a vér- és nyirokkeringésen keresztül mindenünk mindenünkkel kapcsolatba kerül, hiszen nincs olyan (élő) sejtünk, aminek működéséhez nem kell oxigén (márpedig az oxigént a vér szállítja), ez nem igazán meglepő. És most csak két terjedési útvonalat említettem a megszámlálhatatlan mennyiségű közül, lásd fenti ábra. A túlzott mértékű gyulladás szövetkárosító hatására az agyszövet különösen érzékeny. 

A Dentálhigiénikusok kézikönyve ezt írja: "A fogászati gócok károsító hatása a speciális anatómiai viszonyoknak is köszönhető: a szájüregből a vénákon, nyirokereken keresztül, közvetlenül a szívbe, majd onnan a nagyvérkörön keresztül a célszervbe tudnak jutni a károsító ágensek, kikerülve az első cirkuláció során a májat, amely fontos szerepet játszik a védekező rendszerben. A májban találhatók a Kupffer-sejtek (fixált makrofágok), amelyekkel való kötődés kiváltja a granulocyták fokozott adhézióját, illetve kemotaktikus anyagok és citokinek termelődnek, amelyek az immunrendszer további elemeit mozgósítják.

Ezt a mechanizmust kikerülve, a kórokozók zavartalanul tudnak a célszervekbe jutni. A célszervekben meg kell tapadniuk és növekedniük, szaporodniuk kell. A korábbi fejezetekben már leírtuk a baktériumok azon virulencia faktorait, amely segítségével ki tudják iktatni az immunfolyamatokat, és biztosítani tudják a szövetekben való túlélésüket.

A fogeredetű gócok Debelian és mtsai szerint(1994) nem csak a baktériumok terjedése (metasztatikus fertőzés) révén tudnak károsítani, hanem toxikus anyagaik révén (metasztatikus károsítás), ilyenkor toxinjaik kimutathatóak és a kórokozókhoz köthetőek, valamint antigénjei a célszervben váltanak ki immunválaszt és gyulladást (metasztatikus gyulladás). A kórokozók antigénjei szuperantigénként viselkedhetnek (toxikus shock szindróma), illetve keresztreakciók révén, autoantitestek képeztetése révén alakítanak autoimmun betegséget." (Kiemelés tőlem.)

A teljes könyv - többféle formátumban - letölthető innen.

Ez pedig a fogászati gócokról szóló fejezet.